Az orosz-ukrán háború kezdetekor az Európai Unió zárolta a területén tartott hatalmas mennyiségű orosz befektetéseket. Az EU azóta is ezt a vagyont kerülgeti, évek óta nem született megegyezés azzal kapcsolatban, pontosan mit kéne kezdeni ezzel az összeggel. A vagyon elkobzása egyesek szerint lehetővé tenné Ukrajna újraépítését, míg mások azt gondolják, hogy krízishelyzetbe sodorná az európai pénzpiacokat. Ebben a helyzetben Orbán Viktornak váratlan főszerep jutott.

Hogyan került az orosz vagyon európai kézbe?

2022 februárjában az Európai Unió egyik első Moszkva elleni lépése a tagállomokban található orosz vagyonok befagyasztása volt. Először talán furcsának tűnhet, miért tartott Oroszország ennyi pénzt Európában, de ez egyáltalán nem egy különös jelenség. A legtöbb ország rendelkezik külföldi befektetésekkel, főként államkötvények formájában. Leegyszerűsítve ennek az az oka, hogy ne a matrac alatt tartsák a pénzüket. A lefoglalt vagyon Oroszország devizatartalékainak részeként volt felhalmozva, kihasználva az európai pénzügyi piacot jellemző kedvező befektetési lehetőségeket.

Így került zárolás alá az inváziót követően 210 milliárd euró Európában, főként a belga Euroclear elszámolóházban. Viszont az oroszok nemcsak Belgiumban, hanem az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban is rendelkeztek jelentős vagyonnal, majdnem 100 milliárd euró értékben, melyeket szintén befagyasztottak, így összesen több mint 300 milliárd eurót veszített az orosz központi bank. Ha ez a tőke Ukrajnához kerülne, akkor meghaladna minden eddigi támogatást, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió összesen segélyként adott a háború kezdete óta.

Több szász milliárd euróról dönt az EU.
Forrás: Pixabay

A konfliktus kitörése után két évvel, 2024-ben született meg az a döntés, ami valódi változást hozott az orosz vagyonnal kapcsolatban. Hosszas tárgyalások után a G7 országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok) úgy döntöttek, hogy a befagyasztott vagyonokból származó kamatokat Ukrajna támogatására fordítják. Ez nagyjából 50 milliárd eurót jelentett, amely kölcsön formájában jutott el Kijevbe. Azonban egyes európai vezetők szerint ez a támogatás messze nem elég, ráadásul eltörpül az Oroszország által okozott károk mellett. A Világbank az ukrán veszteségeket 486 milliárd dollárra becsülte 2024-ben, és ez azóta is folyamatosan növekszik.

Fordulópont: Trump színrelép

Mint a világpolitika minden területén, Donald Trump újraválasztása jelentős változásokat hozott 2025-ben. Az amerikai elnök kampánya során többször hangsúlyozta, hogy rekordidő alatt kíván békét kötni Ukrajnában, de nem egyszer képviselt szkeptikus álláspontot az ukrán vezetéssel kapcsolatban.

Trump ellenszenve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szemben az egész világ számára nyilvánvalóvá vált 2025. február 28-án, amikor a Fehér Házban találkoztak. Senki sem számított könnyű beszélgetésre, a fejlemények viszont még a legpesszimistábbak várakozásait is felülmúlták. Donald Trump és alelnöke, J. D. Vance minden diplomáciai tapintatot félretéve kritizálta és kérte számon Zelenszkijt. A találkozót követően Trump megvonta a katonai és információs támogatást Ukrajnától, melyet csak néhány nappal később állítottak vissza. A bizalomvesztés Amerikával szemben kétségtelenné vált, nem csak Ukrajna, hanem majdnem minden európai ország részéről.

Trump hozzáállása számos európai vezetőt rémített meg és olyan javaslatok kerültek napirendre, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. Ezek egyike az Európában tartott orosz vagyonok teljes elkobzása.

Valóban elkobozhatja a teljes orosz vagyont az Európai Unió?

Az orosz vagyon sorsa már az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta vitatott a tagállamok között. Mivel az Unió területén található, elméletben lehetséges lenne a teljes összeg elkobzása. Azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez mennyire drasztikus lépés lenne. „Ha elkoboznánk a vagyonokat, az háborús cselekménynek minősülne” – nyilatkozta Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke márciusban az erről szóló uniós tárgyalásokat megelőzően.

Hasonló eset nem fordult elő korábban a nemzetközi jog keretei között, azonban két feltétel teljesülésével elviekben megalapozott lehet a vagyon lefoglalása. Az első, hogy Oroszországnak eleve nemzetközi jogot kell sértenie, amit meg is tett Ukrajna megtámadásával. A második feltétel azt fogalmazza meg, hogy pontosan mi minősülne jogos válaszlépésnek. Egy ilyen intézkedésnek mindenképpen ideiglenesnek és visszafordíthatónak kell lennie. Ez azt jelenti a vagyon lefoglalása esetében, hogy idővel vissza kellene szolgáltatni azt Oroszországnak. Sok európai vezető ezt úgy képzeli el, hogy a háború lezárása után Oroszország háborús jóvátételeként számolnák el ezt az összeget.

A teljes elkobzást a balti államok és Lengyelország támogatják, akik közvetlenül ki lehetnek téve az orosz agressziónak. Szerintük az orosz vagyon lefoglalása nemcsak diplomáciai kényszerítőeszköz lehet, hanem morálisan is az egyetlen elfogadható válasz.

Ezzel szemben Franciaország, Belgium és Németország inkább óvakodik ettől a lépéstől, hiszen ez olyan precedenst teremtene, amely feltételezhetően sok Európán kívüli befektetőt elrettentene az európai pénzügyi piacoktól. Nem vehetőek félvállról Vlagyimir Putyin fenyegetései sem, miszerint abban az esetben, ha az Unió elkobozza az orosz vagyont, akkor Oroszország is hasonló módon fog eljárni a határain belül lévő európai befektetők pénzével.

Orbán Viktor világpolitikai jelentősége

Az orosz vagyon sorsa nem csak a hatalmas pénzösszegek és a korábban sosem látott nemzetközi jogi lépések miatt érdekes. A vagyon lefagyasztását hathavonta minden EU-tagnak meg kell szavaznia, ellenkező esetben a pénzek “kiolvadnak” és újra visszakerülnek az orosz központi bankhoz. Orbán Viktor egyik gyakran használt politikai eszköze az ilyen típusú uniós döntések blokkolása a vétó jogával. Eddig sikeresen győzték meg az európai vezetők a magyar miniszterelnököt, hogy ismét szavazza meg az orosz vagyonok lefagyasztását. Viszont Trump újraválasztásával sokan attól tartanak, hogy a vélt vagy valós nagyhatalmi szövetségeseitől felbátorodva Orbán váratlan lépésre szánja el magát. Abban az esetben, ha az EU nem jut időben döntésre és a vagyon ismét orosz kézbe kerül, a háború menetében is jelentős változás jöhet.

Az Európai Unió március 14-én ismét megszavazta a szankciókat, de ez csak hosszas politikai tárgyalások után, alig 48 órával a határidő lejárta előtt történt meg. A következő szavazásig, amelyre szeptember 15-én kerül sor, az orosz vagyon így Európában marad. Az elmúlt hónapok drasztikus világpolitikai fordulatainak fényében viszont lehetetlen megjósolni, hogy az Európai Unió és még inkább Orbán Viktor milyen lépésekre szánhatja el magát. Abban az esetben, ha az EU nem jut időben döntésre és a vagyon ismét orosz kézbe kerül, a háború menetében is jelentős változás jöhet.

A borítókép forrása: MTI