Az elmúlt hetekben a magyar közélet egyik legfontosabb témája a Tisza adóreform terve volt. Először az Index hozta ki belsős forrásokra hivatkozva, hogy az ellenzéki párt brutális adóemelésre készül, melyről a Fidesz szórólapkampányba is kezdett. Azóta Magyar Péter, a Tisza elnöke is bejelentette pártja hivatalos adóterveit, melyek jelentősen eltérnek az Indexben közöltekkel. Természetesen ezen a ponton minden csak spekuláció, mi azonban megpróbáltuk kiszámolni, mit jelentene a hivatalos adóterv a fogyasztónak, valamint a kormányzati költségvetésnek.

Pontosan mit tartalmaz Magyar Péterék adóterve?

Először is érdemes azzal kezdeni, hogy mik a konkrét bejelentések. A Tisza Párt kommunikációja szerint:

• A minimálbér és az az alatt keresők (például közmunkások) havi 20 000 forint, a bruttó 420 000 forint alatt keresők 15 000 forint, az 500 000 forint alatt keresők 10 000 forint, a 625 000 forintnál alacsonyabb jövedelműek pedig havi 5000 forint szja-visszatérítésben részesülnének. A 625 000 forint felett keresőkre továbbra is a jelenlegi, 15 százalékos adókulcs lenne érvényes.
• A gyógyszerek áfáját 5 százalékról 0 százalékra, az egészséges élelmiszerek, valamint a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentené egy esetleges Tisza-kormány.
• Emellett bevezetnék az 5 milliárd forint feletti vagyonokra az évi 1 százalékos vagyonadót, mely Magyar Péter szerint finanszírozza az szja-csökkentés költségeit.

Mielőtt belekezdünk a számításba, érdemes megjegyezni, hogy rengeteg adat hiányzik ahhoz, hogy pontos (vagy megközelítőleg pontos) becslést tudjunk adni. Például az szja-csökkentésnél a sok kedvezmény miatt nyilvánosan elérhető adatokból gyakorlatilag lehetetlen kiszámolni a kormányzati költségeket, az egészséges élelmiszerek áfájánál még mindig nem érkezett bejelentés arról, hogy mi esik ezen kategória alá Magyar Péterék szerint, a vagyonadónál pedig még a Tisza közgazdászai sem tudják, hányan is rendelkeznek 5 milliárd forint feletti vagyonnal. Így az általunk számolt árcsökkenések vagy kormányzati kiadások semmiképp sem veendők ténynek, vagy akár csak megközelítőleg pontosnak. Igyekeztünk minden számításnál beszámolni a módszertanról, hogy az Olvasó dönthesse el, mennyire hisz az eredményünknek.

Szja csökkentés

A legnagyobb port kavaró bejelentés a személy jövedelemadó csökkentésről szólt. A javaslat alapvetően az alacsony és közepes jövedelműek helyzetét javítaná, míg a magasabb jövedelműek terhei nem változnak. Így az adóreform újraelosztó jellegű, és csökkenti a jövedelmi különbségeket.

Habár a hivatalos bejelentésben Magyar még a mediánbérhez és az átlagbérhez igazodó kedvezményekről beszélt, a részletes leírásban már konkrét keresethatárok szerepeltek. Azzal kapcsolatban, hogy ezek a jövőben igazodnának-e az aktuális mediánbérhez, kerestük a Tisza Pártot, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Kármán András, a Tisza közgazdásza szerint 2 millió magyar adóterheit csökkentené a javaslat, melyet teljes egészében a vagyonadóból finanszíroznának. Sajnos a sok különböző kedvezmény, mint például a fiatalok vagy a háromgyermekes anyák adómentessége miatt a Közlegelő nem tudta meghatározni az adócsökkentés pontos hatását a költségvetésre. A Portfolio szerint 2024 végén 214 000 fő keresett minimálbért, további 525 ezren pedig garantált bérminimumot vagy kevesebbet. Ha úgy számolunk, hogy ők mind jogosultak a kedvezményekre, a fennmaradó 1.3 millió fő adóterhei pedig havi 10 000 forinttal csökkennek, akkor évi 300 milliárdba kerül a kormánynak az szja-reform. Érdemes megjegyezni, hogy ez egy felső határ, ennél a jelenleg is létező kedvezmények és a felülbecslésünk miatt jelentősen kevesebbe kerül a program ezen pontja – a kumulatív hatás kiszámításához jóindulatúan úgy számoltunk, hogy a vagyonadó ellensúlyozza ezen kiadásokat.

Egészséges élelmiszerek áfacsökkentése

Az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése gazdasági és egészségügyi előnyöket is hozhat, bár számszerűsítése komoly kihívásokat jelent. Az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs egyértelmű definíció arra, mit tekint a Tisza Párt egészséges élelmiszernek. A számításainkhoz tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök és cereáliák (azaz gabonaalapú élelmiszerek) áfacsökkentését használtuk alapul. Érdemes megjegyezni, hogy a tejtermékre (a tejen kívül) és cereáliákra 18 százalékos áfa vonatkozik, nem 27 százalék, itt a csökkentés tehát kisebb mértékű. Az egzakt adatok hiánya különösen megnehezíti a hatások becslését – a fogyasztási csoportok arányát egy 2017-es KSH-jelentésből kellett vennünk.

Az árátgyűrűzés és keresletnövekedés hatásait empirikus tanulmányok alapján (lásd itt és itt) extrapoláltuk, melyek korábbi magyarországi áfacsökkentéseket vizsgáltak. Az eredmények szerint a különböző termékcsoportokban eltérő mértékű átgyűrűzés várható: tejtermékek esetében körülbelül 60%-os, cereáliák és zöldségek-gyümölcsök esetében megközelítőleg 90%-os átgyűrűzési rátával számolhatunk. Mindez azt jelenti, hogy a tejtermékek 5,5-6,5 százalékkal, a cereáliák 8,5-9,5 százalékkal, a zöldségek és gyümölcsök 13,3-14,2 százalékkal lehetnek olcsóbbak.

A költségvetési hatások három fázisban kerültek kiszámításra. Az elsődleges hatás – az egyszerű csökkentés a piaci alkalmazkodás előtt – 397,6-435,8 milliárd forint bevételcsökkenést eredményezne. A másodlagos hatás, mely figyelembe veszi a keresletnövekedést a csökkenő árakra reagálva, 378-414 milliárd forint veszteséget jelentene. A harmadlagos számítás, amely tartalmazza azt is, hogy ezek egy része más, 27 százalékos terméket helyettesít, 385,8-422,3 milliárd forintnyi költség körül mozog.

Az egészségügyi hatások pozitívnak ígérkeznek, bár ezek pontos számszerűsítése rendkívül nehéz. A nemzetközi irodalom szerint az egészséges élelmiszerek áfacsökkentése valóban ösztönözheti a fogyasztást, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében, ahol a táplálkozási szokások javulása jelentősebb egészségügyi előnyöket hozhat.

A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy az élelmiszeráfa-csökkentések hatása aszimmetrikus: míg az áfaemelések gyorsan és szinte teljes mértékben átgyűrűznek az árakba, addig a csökkentések lassabban és részlegesen jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy a várt társadalmi előnyök kisebb mértékben realizálódhatnak, mint ahogy azt a statikus számítások sugallnák.

Gyógyszerek áfacsökkentése

A gyógyszerek 5%-os áfájának eltörlésének költségvetésre gyakorolt hatását mindennél sokkal könnyebb meghatározni, mivel itt nem számít a fogyasztásnövekedés: a teljes ezen a jogcímen beszedett adó eltűnik a kormány számlájáról.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisából, valamint a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) jelentéséből jól megközelíthető az éves forgalom, ebből pedig az áfakiesés. Mindkét számítással hasonló eredményekre jutottunk, az adóeltörlés körülbelül 36,6-38,3 milliárd forintba fájhat a kormánynak.

Ennél talán érdekesebb az, hogy mennyit segítene az átlagpolgárnak az áfaeltörlés, azaz mennyivel lennének olcsóbbak a gyógyszerek. Sajnos Magyarország-specifikus adatunk nincs a gyógyszeráfa-csökkentés átgyűrűzéséről, így a legjobb kiindulópontot egy 2024-es finn empirikus tanulmány jelenti. E szerint az áfacsökkentés 58 százalékéból profitálnak a fogyasztók, ami 2,8%-os árcsökkenést eredményez. A korábban számított termékekhez képest a fő oka az alacsonyabb árcsökkenésnek, hogy a gyógyszerkereslet rendkívül inelasztikus (azaz kevéssé függ az ártól a kereslet, hiszen a gyógyszert mindenképp meg kell venni), a piac pedig kevésbé versengő. Az árcsökkenés vény nélkül kapható gyógyszerek esetében valamivel magasabb, receptköteles gyógyszereknél pedig alacsonyabb lehet.

Tűzifa áfacsökkentése

A tűzifaáfa-csökkentésről szóló javaslat alapvetően a szociális igazságosság elve körül forog, bár környezeti dilemmákat is felvet. Számításaink szerint a tűzifaadó 27%-ról 5%-ra való csökkentése évi 52,9-62,4 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelentene, miközben elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat segítené.

A tűzifával való fűtés társadalmi jelentősége drámaian megnőtt az elmúlt években. Míg 2020-ban a magyar háztartások mindössze 15%-a fűtött elsősorban tűzifával, 2022-ben ez az arány már 37 százalékra emelkedett. A változás közvetlenül az energiaválságra és a gázárak emelkedésére vezethető vissza, mivel a háztartások olcsóbb fűtési alternatívát kerestek.

A költségvetési hatások számszerűsítése itt is egyszerűbb, mint az egészséges élelmiszerek esetében. A tűzifával fűtő háztartások átlagos évi kiadása körülbelül 230 ezer forint, ami a kicsivel több mint 4 millió háztartásból körülbelül 1,5 millió háztartást érint. A teljes kiadás így 331,2-368 milliárd forint között mozog évente. Jelenleg ez 70,4-78,2 milliárd forint áfabevételt generál, ami 5 százalékos áfa mellett 15,8-17,5 milliárd forintra csökkenne.

Az árátgyűrűzés és keresletnövekedés hatásai a korábbi magyar tapasztalatok és nemzetközi kutatások alapján becsülhetők. A rövid távon várható 2-3 százalékos, hosszú távon pedig 5-10 százalékos árcsökkenés miatt a tűzifával fűtők háztartások átlagosan 11 500-23 000 forintot spórolhatnak évente. Ugyanakkor ez a keresletnövekedés nem lesz jelentős hatással a költségvetési egyenlegre az eredeti bevételcsökkenésen túl, hiszen a tűzifa kereslete kevéssé érzékeny az árváltozásokra.

A javaslat progresszív jellege vitathatatlan, mivel a tűzifával való fűtés egyértelműen a szegényebb rétegek sajátja. Az energiaszegénység problémája különösen súlyos: az első két jövedelmi decilis háztartásai jövedelmük 20,1%-át költik energiára, míg a legfelső decilis csak 6,4%-át. A tűzifaáfa-csökkentés tehát valóban azokat segítené, akik a legnagyobb mértékben rászorulnak erre a támogatásra.

Azonban a javaslat komoly környezeti aggályokat vet fel. A tűzifával való fűtés jelentős levegőszennyezést okoz, és a klímaváltozás szempontjából is káros hatású. Az egészségügyi költségek és a környezeti károk hosszú távon akár meg is haladhatják az áfacsökkentés szociális előnyeit.

Vagyonadó

Végezetül vegyük a vagyonadót, mellyel a Tisza Párt a társadalmi igazságosság és az adóbevételek növelésének kettős célkitűzését szolgálja. Az ötmilliárd forint feletti vagyon után évi egy százalékos kulccsal számolt adó köre azonban jelentős bizonytalanságokkal övezett; nem rendelkezünk adatokkal az így adóztathatóvá váló vagyon mértékéről.

Az egyetlen relatíve biztos referenciapontot a Forbes-listákon szereplő száz leggazdagabb magyar adja, akiknek összesített vagyona 2025-re 11 020 milliárd forintra nőtt. Ez utóbbi alapján csak a 100 leggazdagabb magyartól évi 105,2 milliárd forint bevételt generálhatna az adó, az érintettek köre pedig ennél jóval szélesebb.

Különböző becslések eltérő számokkal dolgoznak: a Mandiner a Boston Consulting Group 2023-as adataira hivatkozva 4500 érintettel számol, ami 400 milliárd forint bevételt eredményezne. A HVG a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 330 milliárd forintos bevételt prognosztizál, míg a G7 által megkérdezett Blochamps Capital szerint 1500 magyar állampolgár rendelkezik négy milliárd forint feletti vagyonnal, és körülbelül 1000-1300 ember az, aki eléri az ötmilliárdos küszöböt.

A módszertani alapok még bizonytalanabbá teszik a számításokat. Mi a WID (World Inequality Database) adatbázisából kiindulva igyekszünk megbecsülni az államkasszába befolyó összeget, azonban mivel csak 2023-as adatok elérhetők, a 100 leggazdagabb magyar elmúlt két éves vagyonnövekedési ütemét vetítettük ki mindenkire. Így körülbelül 1450-1600 fő rendelkezhet ötmilliárd forint feletti vagyonnal, az 5 milliárd forintot meghaladó vagyon pedig 24 000 és 26 000 milliárd forint között mozog, mely 240-260 milliárd forintnyi bevételt jelentene a kormánynak. Fontos megjegyezni, hogy ez a módszer is pontatlan, mivel feltételezi, hogy minden vagyoni szegmens ugyanolyan ütemben növekedett, mint a leggazdagabb százas lista.

Még Kármán András, a Tisza közgazdásza sem bízik abban, hogy mindenkitől be lehet szedni az adót. Egy, a HVG-nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy "legfeljebb 1000-1200 adózó fizetne" vagyonadót, ami jelentősen alacsonyabb, mint a különféle becslések átlaga. Ez részben annak köszönhető, hogy a vagyonadók behajtása rendkívül bonyolult: a vagyonelemek pontos értékének meghatározása, a külföldi eszközök felkutatása és az adóelkerülési stratégiák kivédése jelentős adminisztratív terhet ró az adóhatóságra.

A nemzetközi tapasztalatok sem túl biztatóak. Ahogy a G7 beszámolt róla, az OECD 2018-as tanulmánya szerint a vagyonadók gyakran kevesebb bevételt hoztak a vártnál, miközben jelentős bürokratikus költségekkel jártak. Franciaország 2017-ben, Svédország pedig 2007-ben szüntette meg a vagyonadót, részben azért, mert a vagyonosok elvándorlása csökkentette a beszedhető összegeket. Az IKEA vezérigazgatójának példája jól szemlélteti ezt, aki 1973 és 2015 között Svájcba költözött, hogy elkerülje a magas adókat, majd csak akkor tért vissza hazájába, amikor a svéd adók újra csökkentek.

A begyűjtési nehézségeket figyelembe véve optimális esetben 150-300 milliárd forint körüli többletbevétellel számolhat a kormány. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha sikerül hatékonyan feltérképezni és adóztatni a rejtett vagyonelemeket, amin már több ország is elbukott.

Frissítés: cikkünk elkészülte óta napvilágot láttak olyan információk, melyek szerint már 1 milliárd forint vagyon felett életbe lépne a vagyonadó. Ez a változtatás azonban a már említett beszedési nehézségek miatt nem hozna jelentős többletbevételt, és továbbra is úgy gondoljuk, hogy az így szerzett bevétel körülbelül megegyezik az szja-kedvezmény kiadásaival.

Megvalósítható tehát a Tisza adóterve?

Számításaink alapján a javasolt intézkedések összesen 475-523 milliárd forint költségvetési hiányt okoznának, ami Magyarország GDP-jének mintegy 0,53-0,62 százalékát teszi ki. A 2025-ös költségvetési hiánycél kimondatlanul a GDP 4,5 százaléka, ezt emelné tovább az adócsökkentés. Arról, hogy e szint mennyire fenntartható, megosztottak a közgazdászok: az biztos, hogy nem ez az adócsökkentés viszi csődbe Magyarországot, ugyanakkor nem is könnyíti meg az EU által elvárt, maximális 3 százalékos hiány megközelítését.